Az e-learning története 2000-2013

Az e-learning története 2000-2013

Az e-learning elképzelhetetlen számítógép, internet-hozzáférés és informatikai ismeretek nélkül.Hazánkban és Európában mindig is azok a társadalmi rétegek számítottak az e-learning potenciális szereplőinek,fogyasztóinak, amelyek rendelkeztek a megfelelő informatikai ismeretekkel, ezek pedig az internetfogyasztók,irodai alkalmazottak, a képernyős munkakörök munkavállalói,valamint a közoktatás minden szintjén megjelenő diákok voltak mindig is.

Az Európai Tanács 2000 márciusában indította el az ún. “lisszaboni stratégiát” mely céljaként azt határozta meg, hogy az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalmává kell válnia 2010-re. A gazdasági növekedést, 70%-os foglalkoztatottságot, a társadalmi integráció fokozódását sürgető akcióterv megvalósulásában kulcsszerepet szántak az információs és kommunikációs technológiáknak, ezért határozott az Európai Bizottság az eEurope kezdeményezés beindítása mellett – a politikai tervezés rangjára emelve ezzel az információs társadalom építésének ügyét. Az eEurope kezdeményezés részét képezte egy olyan e-learning akcióterv, mely meghatározza az e-learning “jövőjét” az Európai Unió tagállamaiban. Az akcióterv részben az eEurope célkitűzéseit hivatott végrehajtani, de ezen túlmenően hosszabb távú, átfogóbb célokat is megfogalmaz. A kezdeményezést az oktatási és képzési szféra szereplői, valamint a társadalmi, ipari és gazdasági szektorok szereplői hasznosítják elsősorban, azzal a céllal, hogy az oktatás és a gazdaság partnersége az élethosszig tartó tanulást és az egymásra utalt, harmóniában élő társadalmakat szolgálhassa.

Ez a bizonyos e-Learning akcióterv három célkitűzést fogalmazott meg az oktatás területén. Az első az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozott, a második a munkaerő-piac avagy a humán-erőforrás fejlesztését irányozta elő, a harmadik csoport pedig a kutatási és szakképzési rendszereket kívánta megfeleltetni a tudás alapú információs társadalom igényeinek.

Az uniós programalkotás stratégiai irányai a technológia fejlődését és a társadalmi igények változását követve fokozottan tolódott el a technikai elemekről a tartalom felé.

Az eEurope programhoz kapcsolódóan hazánkban is számos nagyméretű projekt indult az információs társadalom fejlesztésére, ezek főleg a közoktatás szereplőit célozták(pl.SUlinet program). A fejlődésnek az alacsony egyéni igény, a magas telekommunikációs és számítógépárak és a meglehetősen költségérzékeny e-learning-piac, valamint a mögötte lévő politikai konszenzus hiánya volt a gátja.

2004-re a magyar háztartások 85%-nak lett potenciálisan hozzáférhető az internet. A 2007-es mutatók szerint a számítógép használók 68%-a volt egyben internet felhasználó is. A számítógéppel rendelkező háztartások egyötöde modemes, egytizede ISDN, közel egyharmada DSL, ennél valamivel kevesebb kábeles, ezen kívül mintegy 7 százalék mobiltelefon segítségével fért hozzá az internethez. Napjainkra – a szélessávú mobil internet hozzáférés terjedésének köszönhetően  – ez a szám rohamosan közelít a 100%-hoz. Ezek az adatok az évek során folyamatosan a többi EU tagállam adatai alatt maradtak, de napjainkra megközelítik az átlagot.

Az informatikai infrastruktúra fejlődését nem csak társadalmi, hanem világos piaci érdekek is gyorsították, így annak fejlődése már az első pillanattól sikerre volt ítélve. Ahogyan már korábban említettük a mérőszámaink folyamatosan alatta maradtak az EU tagállamok mérőszámainak, ám lassan de biztosan sikerült felzárkózni az európai színvonalra. Mindig is érezhető volt, hogy a kibontakozó hazai e-learning világ potenciális felhasználói számára nem ez jelentett akadályt, hanem sokkal inkább a digitális írástudatlanság, a megfelelő informatikai ismeretek hiánya, így ha az e-learningről Magyarország vonatkozásában kell beszélni, akkor közvetlenül az Európai Unióhoz való csatlakozás után a legfontosabb feladat egy olyan információs társadalom építése volt, mely befogadója ennek a teljesen új képzési rendszernek. Ez a folyamat még napjainkban sem ért véget.

szerző: Dr Pálvölgyi Benedek

Szólj hozzá!

Ügyfélszolgálat