A " Digi suli" már nem csak álom

A " Digi suli" már nem csak álom

A Fejér Megyei Kormányhivatal adta ki az ország első működési engedélyét informatika-angol szakos általános iskola indításához.

Magán kezdeményezéssel, civil szervezeti fenntartásban indul Székesfehérváron a Digitális Tudás Iskolája Általános Iskola, un. felmenő rendszerben, azaz a 2016/2017 tanévben csak első osztályosok számára.

Az iskola sajátossága, különlegessége, hogy alapítói már hosszú ideje foglalkoznak a felgyorsuló digitalizáció követelményeire felkészítő oktatással, eddig csak szakköri és nyári táboroztatás formájában. Az itt szerzett tapasztalatok a közoktatásban is nagy hasznot ígérnek, ezért kerestek egy központi fekvésű helyszínt, ahova működési engedélyt kértek. Az engedélyezési eljárás július végére zárult le, az iskola augusztus végéig várja a jelentkezőket, átiratkozó gyerekeket.

Kiderítettük, hogy ez a kezdeményezés mégis mitől speciális, mitől más, hiszen több jó általános iskolában is van idegen nyelvi és informatikai képzés:

„Mi már az általános iskolában is a jövőre készítjük fel tanulóinkat. A kor leghasznosíthatóbb tudását kínáljuk fel számukra” ígérik a DIGI suliban.

De ki tudja megmondani, hogy milyen tudásra lesz szüksége a gyermekének 15-20 év múlva? Látják egyáltalán azt előre, hogy milyen környezetben kell majd helytállniuk. Ebben hihetetlen nagy a bizonytalanság.

Amire, azonban a DIGI SULI-ban mérget mernének venni, hogy a digitalizáció rohamos, robbanásszerű fejlődésével az az élet minden területét áthatja majd.

„Szeretjük vagy nem, egy digitalizált világban lehet csak a jövőnket elképzelni. Aki digitális analfabéta marad, annak esélye sincs versenyben maradni, legyen az akár a továbbtanulás lehetősége, vagy egy jó munkahely elnyerése.” hallottuk vezetőiktől.

Amit hangsúlyoztak:

„A hagyományos oktatási struktúrában elvárt alapkompetenciák mellett a jövő sikeres gyerekeinek legalább egy világnyelvet jól kell beszélniük és digitális írástudással akkor is rendelkezniük kell, ha zenei pályára, orvosnak vagy balettművésznek készülnek, vagy a sportban szeretnének érvényesülni.

Nemcsak a leendő „kiskockákra” koncentrálunk, bár a tehetséggondozással, számukra különleges, egyedi fejlődési lehetőséget is kínálunk.

Oktatási tapasztalataink szerint a digitalizáció főként a fiúkat érdekli, lényegesen kevesebb kislányt fordult meg programozó táborainkban vagy szakköreinken. Pedig a tudás, amit itt automatikusan magukba szívhatnak, a kislányok számára ugyanolyan fontos lenne, a jövő szoftver fejlesztői között is azonos eséllyel indulhatnának a fiúkkal folytatott versenyben.

A mai kisgyerekek, lányok és fiúk egyaránt, már ovis korban nagy biztonsággal használják, sokszor a szülőket megszégyenítő sikerességgel, a család IKT eszközeit.

Számunkra nem meglepő kezdeményezés ezért, hogy Nagy-Britanniában már az óvodában programozással is foglalkoznak a gyerekek, vagy hogy az iskolás korosztály ingyen hozzájuthatott a Microbitnak nevezett mini, programozható robotokhoz.

A legfogékonyabb korosztály érdeklődését, digitalizáció iránti tudásvágyát ezek a játékos eszközök keltik fel. Ezért tettük mi is a programozást az oktatási programunk szerves részévé. ”

A digitális kompetenciák fejlesztésének szükségességét az oktatási kormányzat is felismerte, de a centralizált állami oktatási struktúra merev, lassú, alulfinanszírozott, így az aligha lesz képes gyorsan felkészülni a feltételek megteremtésére. Ez pedig legalább annyira idő, mint pénzkérdés.

Székesfehérvár ilyen tekintetben szerencsés helyzetbe került, mert itt működési engedélyt szerzett az ország első, digitális kompetenciafejlesztésben komoly tapasztalattal rendelkező szervezete, itt legalább egy magán kezdeményezés már eredményt hozott.

Ha most indul iskolába a gyerek, Székesfehérváron nincs más alternatívája, mert a DIGI suli-m kívül nincs a kínálati oldalon más elérhető általános iskola, amely hangsúlyozottan, és már az első osztálytól a nyelvtudás mellett a digitális írástudást is kiemelten kezeli, emelt szinten tanítja, és megemelt óraszámot biztosít a tudás elsajátításához.

A Pató Pálok gondolhatnák, hogy ráér a gyerek a digitális ismeretek elsajátításával, hiszen a NAT is előírja, megköveteli a tudást, még a programozás is szerepel a követelmények között.

Előírni, elvárni, megkövetelni azonban egy kérdés. A PISA felmérések tapasztalatai igazolják, hogy lehetetlen a hagyományos rendszerben érdemi eredményeket produkálni a személyi, tárgyi, anyagi és szakmai tapasztalati oldal hiányosságai miatt.

Az alternatív törekvéseknek Székesfehérváron is nagy népszerűsége van, hiszen az ilyen iskolák, szakítva a porosz módszerrel, a gyerekek számára olyan oktatási környezetet teremtenek, ahol a sokkal nagyobb szabadságfok biztosítja az élményteli, önmegvalósításra alkalmat adó feltételeket.

A DIGI SULI-ban is hangsúlyozták „Hitvallásunk középpontjában a gyerekek szempontjainak érvényesülése áll. Ez náluk egyszerre jelenti azt, hogy nagyon boldog gyerekeket szeretnének játékos módszerekkel tanítani, ugyanakkor a jövőjük érdekét sem szeretnénk kockáztatni.” Az iskola a biztonságot, az alkotás sikerélményét, az önállósodásukat kell, hogy szolgálja.

De ezt nálunk tanulva nem alternatív módon, hanem a NAT szerint haladva történik, annak érdekében, hogy megkíméljük gyerekeinket az iskolaváltások során rájuk leselkedő törésektől, hogy a magasabb szintre lépés során, az oktatási intézmények közötti átmenetnek ne legyen nagyobb akadálya.

Össze kívánjuk hangolni a jelen boldogságra, szeretetre törekvését a jövő sikerorientált elvárásaival. És ehhez megtaláltuk a módszert és a tanítókat, tanárokat is, ami garantálja a rövid és hosszú távú érdekek összhangját.”

Kevés gyerek van, aki ne lenne oda a „számítógépezésért” és nincs olyan kisgyerek, aki ne szeretne játszani. Nem tűnik nagy felfedezésnek a kettő ötvözése és a pedagógia programba iktatása. Miért nem haladnak ebbe az irányba mások is?

„ Haladnak, csak nincsenek olyan szerencsés helyzetben, mint mi. És ez nemcsak azt jelenti, hogy jól felszerelt, gyerekbarát környezetben, több gépteremben tanulhatnak e a diákok. Ezt mások is meg tudják teremteni. Ugyanakkor nem mindegy, hogy sok száz gyerekről kell gondoskodni, vagy van lehetőség kiscsoportokban, illetve egyénileg felkészíteni őket. Ezt sajnos ma csak a magániskolák engedhetik meg maguknak. Ezáltal a mi tevékenységünk sokkal költségesebb is (eszköz- és személyi oldal finanszírozása miatt egyaránt) Ezért sajnos nem minden szülő engedheti meg magának, hogy hozzánk írassa be gyerekét.

Sokkal nagyobb kihívás, hogy olyan tanári gárdát kell bevetni (na és motiválttá is tenni), ahol rendelkezésre áll ez a szakmai felkészültség és főleg tapasztalat és a nyitottság a folyamatos megújulásra, ami a digitálizálódó környezetünk természetes követelménye.”

Közismert, hogy az informatika tanárképzés nagy lemaradásban van. Hogy lehet ezt a hiányterületet áthidalni?

„Bár az általános iskolánk újszülöttnek tekinthető, fenntartónk, a Digitális Tudásért Egyesület oktatási programjai keretében már nagy tapasztalatokra tehetett szert a programozás és robotika oktatásában is, és szerencsés módon az évek során ki is válogathatta azokat a tanárokat, akik megfelelnek ezeknek a kihívásoknak. Mi elsősorban ebben látjuk a nem könnyen behozható versenyelőnyünket. ”

Jól értem, hogy elitképzésre készülnek?

„Jaj, dehogy, semmi esetre sem! Azt gondoljuk, hogy ez a tudásanyag és főleg képességek, amit a gyerekeink az általános iskolában nálunk elsajátítanak, mindenkinek elengedhetetlen lenne.

Mi is, -mint sokan mások- a hasznosítható tudás ígéretével indulunk, így sokat gondolkodtunk azon, hogy ezt az ígérete mivel lehetne legjobban teljesíteni, mi is tekinthető mindenki számára egyaránt hasznosíthatónak.

Ami hasznosíthatónak számít ma, kérdés, hogy hasznosítható lesz a 8 év múlva, amikor a továbbtanulásról kell dönteni, vagy 12 év múlva, amikor pályát kell választani, esetleg 20 év távlatában, amikor a munkahelyválasztás a fő szempont?

Úgy találtuk, hogy talán leginkább a konvertálható tudás lehet hasznosítható, az olyan tudás, ami többféle módon, más-más célra is használható. Úgy gondoljuk, hogy ha a gyerekeinket megtanítjuk gondolkodni, összefüggéseket, folyamatokat átlátni, megtervezni, az internetet nyújtotta lehetőségeket ésszerűen felhasználni -úgy, hogy ráadásul közben az egész tanulási folyamatot játékként élik meg- megtettünk értük a lehető legtöbbet.

És, hogy miért a programozás oktatása kapta meg ezt a különleges szerepet?

Idézhetnénk az Apple vagy a Microsoft emblematikus személyiségeinek híres mondását:

„Azt gondolom, hogy mindenkinek meg kell tanulni számítógépet programozni, mert az megtanít gondolkodni” (Steve Jobs)

 „A programozás tanulás megmozgatja az elmét és segít olyan gondolkodásmódot kialakítani, ami az élet valamennyi területén hasznos.” (Bill Gates)

Természetesen a szakmai sajátosságunknak megfelelő területen a tehetséggondozásnak kiemelt szerepet szánunk. Az pedig garantált, hogy a „programozó palántáink” számára nem lesz kérdéses, hogy tovább tanulva a legjobban megfizetett és legkeresettebb szoftverfejlesztő szakmában a számításukat megtalálják e.”

Leave a Comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Ügyfélszolgálat