E-learning a világban

E-learning a világban

Minden társadalmi alrendszernél eljön az az idő, amikor történetében fordulóponthoz érkezik. Nincs ez másképp napjaink egyik legrégebb óta változatlan alapelvek mentén működő, de ugyanakkor leginnovatívabb, a társadalom legszélesebb tömegeit érintő alrendszerével, az oktatással sem.

Napjaink köz,- és felsőoktatási rendszereinek többsége az ipari forradalom hajnalán született. Rengeteget köszönhetünk ezeknek a rendszereknek., hiszen rengeteget tettek az írástudatlanság felszámolásáért, és milliók számára tették lehetővé a társadalmi mobilitást, és szolgálták ki az ipari, valamint az információtechnológiai forradalom korszakát Korunk információtechnológiai forradalma azonban új helyzetet teremtett: az internethozzáférés tömegessé, közművé válásával az információ, a tudás is könnyen hozzáférhetővé vált, nem kell feltétlenül többé intézményesített keretek között hozzáférni a tudáshoz.

Na de vajon hogyan fognak erre reagálni az államok, a tanulók, az oktatók, és az oktatás világának megannyi non-profit és profitorientált szereplője? Mi fogja eldönteni, milyen modell élhet tovább, melyik fog eltűnni a történelem illetve a piac süllyesztőjében, melyik tudás hogyan adható át, és az hogyan képezhet hidat az oktatás teljesítőképessége és a munkaerőpiac valósága közé?

Rövid, gondolatébresztő cikkemben azokat az úttörő kezdeményezéseket igyekszem lényegretörően bemutatni, öt csoportba rendezni, amelyek már napjainkban is millióknak adják át a tudást, működő gazdasági modelleket jelentenek, tulajdonosaiknak pedig stabil munkahelyeket, valamint komoly piaci kapitalizációkat képeznek, egyúttal rugalmasan és innovatívan állnak hozzá a tömeges virtuális oktatási közösségek gyorsan változó igényeihez. Olyan megoldásokat fogok kiemelni, amelyek több tízezer kurzust, videót, tudásanyagot tartalmaznak, s tesznek elsajátíthatóvá több millió felhasználójuknak, több tízmillió amerikai dollár piaci kapitalizációt életre keltve ezzel.

      Korunk úttörő e-learning megoldásainak első csoportjába azokat a kezdeményezéseket sorolom, amelyek a jelenleg fennálló egyetemi, illetve közoktatási infrastruktúrára támaszkodva sarjadtak ki, és váltak a tömeges tudásközvetítés csatornáivá.

  • Közös jellegzetességük, hogy erős kormányzati akaratok, komoly állami támogatások álltak a megvalósítás rendelkezésére.
  • Az Európai Unió közös erőfeszítéseinek zászlóshajója, a Videolectures.net jellemző példája ennek az elképzelésnek.
  • Itt egy szlovén állami egyetem oktatói gárdáján, valamint az európai intézményrendszer közösségi támogatásainak célszerű felhasználásával sikerült egy olyan óriási e-learning rendszert felépíteni, több tízezer tanár több tízezer kurzusát teszi hozzáférhetővé felhasználónak.
  • Hasonlóan példamutató a német Yovisto.com, amely a német szövetségi állam hathatós támogatásával kifejlesztette hangfelismerő szoftverét, amely az előadásokban elhangzottakra rákeresve teszi egyedülállóvá a felhasználói élményt regisztrált hallgatóinak.

A második csoportba azokat az e-learning megoldásokat sorolom, amelyek magánkezdeményezésként, elsősorban adományokból finanszírozva léptek a megvalósíthatóság útjára.

  • Ennek mintapéldánya a Khanacademy.org, amely Salman Khan magánkezdeményezéseként 2014. januárjában már a 200.000.000 órányi végighallgatott oktatóvideó felett járt nyílt adománygyűjtő kampányával.
  • Fontos megemlíteni ennél a csoportnál a Ted.com világsikerű kezdeményezését, amely a nyilvánosság más csatornáihoz nehezebben hozzáférhető kivételes, illetve reformelőadók 18 perces előadásait komoly ranggá emelve, pusztán magánadományokból és konferenciáik belépődíjaiból képes volt milliós táború online videókurzus-sorozatot életre hívni.

A harmadik fajtát azok a modellek jelentik, amelyek oktatóvideónként, tanfolyamonként, hozzáférési időnként külön árazott hozzáférési módot választottak gazdasági modelljükként.

  • Itt nagyon egyszerű az ajánlat : a felhasználó eldöntheti, hogy hozzáférési időtartamként, avagy tanfolyamonként, heti, havi , évi illetve élethossziglani hozzáférési időtartamban kívánja az oktatási anyagokhoz a hozzáférést.
  • Fontosnak tartom itt megemlíteni a Quizlet.com -ot, amely 15 USD/éves előfizetési díjjal hozott létre egy három -milió előfizetőt számláló lelkes nyelvtanuló közösséget.
  • Példaértéke miatt érdemes megemlíteni a Fora.tv -t, amely nagy amerikai kutatóintézetek előadásait teszi hozzáférhetővé választhatóan havi, évi, avagy hozzáférési időtartamként árazott(pay-per-view) keretben.

Az e-learning negyedik csoportját azok a kezdeményezések jelentik, amelyek ún. seed-exit modellként, nagy felhasználói közösséget felépítve, a befektető és a tulajdonosok későbbi közös, egyszeri nagyobb hozamszerzését ún. exit-jét megcélozva lettek finanszírozva és megvalósítva.

  • Ilyen például a learnstreet.com, amely a Kosia Ventures kezdeményezése programozási nyelvek oktatására, de idetartozik a 60secondrecap.com is, amelynek AOL felvásárlás lett a vége.

  Végül de nem utolsósorban léteznek vegyes modellek, amelyek egyrészt az előző modellek működő megoldásaiból, másrészt az internetgazdaság más működő területeiről merítettek ihletet milliós felhasználói igények kielégítéséhez.

  • A legeredetibb szerény véleményem szerint a Duolingo.com, amely immár tízmillió lelkes nyelvtanulójának energiáját bérfordíttatásba transzformálja.
  • Nem túl eredeti, viszont működő megoldás a Teachertube.com útja, amely minden  rendelkezésre álló felületet hirdetési felületek terepévé változtat az ingyen hozzáférhetőség fenntartása érdekében.
  • Nem lenne teljes kép korunk egyik leghatalmasabb online-egyetemének, a COursera.org -nak a megemlítése nélkül, amely a felépült oktatói és tanulói közösséget a munkaerő közvetítéssel, valamint az együttműködő egyetemek tandíjköteles kurzusainak a hirdetésével teremtett működő és sikeres gazdasági modellt.

Vajon korunk hősei, rövid életű próbálkozások ezek, vagy hosszú távú,korszakalkotó rendszerek születésének lehetünk tanúi? Korunk rohamosan fejlődő információtechnológiai forradalmában nehéz ilyen kijelentéseket tenni. Én azonban biztos vagyok benne, hogy a megemlített megoldások visszaköszönnek még sokszor a következő évtizedek tudásra szomjas generációinak.

írta: Dr. Pálvölgyi Benedek

Leave a Comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Ügyfélszolgálat