Nagy biznisz az árnyékoktatás

Nagy biznisz az árnyékoktatás

Tavaly több mint 60 ezer diák bukott meg a magyar közoktatásban és kényszerült pótvizsgára. Van, aki szerint a szülők nemtörődömsége miatt kaszálják el a gyereket, de általános, hogy rengeteg diák alapvető tudás- és képességbeli hiányosságokkal próbálja túlélni a tanéveket. A szülők pedig, ha tehetik, magántanárt fogadnak, ami nem olcsó mulatság, mert a gyerekek felkészítése több tízezer forinttal megterhelheti a családi büdzsét.

„Huszonöt év tapasztalattal, de változatlan lelkesedéssel vállalok korrepetálást. Hívjon bizalommal!” Ilyen és ehhez hasonló hirdetéssel számtalan internetes oldalon találkozhatunk, és van, aki ingyenes szintfelmérő teszttel és „óriási nyári akciókkal” csábítja a diákokat. Pontosabban azokat a szülőket, akiknek valamilyen úton-módon meg kell oldaniuk a bukásra ítélt gyerekük felkészítését a nyári pótvizsgákra.

Kereslet-kínálat

Kereslet pedig van. Az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint a magyar közoktatásban tavaly több mint 61 ezer (ez az összes diák 5 százaléka) diák bukott meg, vagyis kapott elégtelen osztályzatot legalább egy tantárgyból a tanév végén. Csak az általános iskolákban és a szakközepekben 22, illetve 20 ezer diáknak kellett javítóvizsgát (más néven pótvizsgát) tennie, a gimnáziumokban ez a szám mindössze 6700 volt.

Nem véletlen, hogy az egyik magántanárok közvetítésével foglalkozó oldal, a magántanár.hu főleg nyáron pörög. Varga Balázs, az oldalt üzemeltető cég képviselője elmondta, a pótvizsgaidőszak miatt a június-július számít az év egyik legsűrűbb időszakának, ekkor a legnagyobb a kereslet a magántanárokra, havonta átlagosan 6-8 ezren kattintanak az oldalra. Ahogy van kereslet, úgy kínálat is: csak a magántanár.hu-n több mint 800 tanár hirdeti magát, de az ugyanebben a bizniszben utazó tutimagántanár.hu-n is 500-nál több magántanár regisztrált.

Van, aki már az alapoknál elveszíti a fonalat

A matek egy tipikus buktató tantárgy. Békési Beáta, a matekoktatásra specializálódott Matek Oázis oktatási vezetője szerint ennek az az oka, hogy a mateknak megvan az a speciális sajátossága, hogy „minden egymásra épül, és a régi hiányosságok később újra és újra előkerülnek”.

Emiatt az a diák, aki már az egyszeregynél lemarad, később képtelen lesz megérteni az összetettebb tananyagokat. Rengeteg matektanár szenved azzal is, hogy „20-30 diák gondolatait koordinálja”, vagy hogy be kell várnia, mire egy lassabb tanulónak is „leesik a tantusz”. Tankönyvekből meg szinte képtelenség felkészülni, magyarázta Beáta, mert érthetetlen nyelven íródtak egy pótvizsgázó számára.

Pikkel a tanár?

A pótvizsgázás a diákoknak sem egy leányálom. Petit egyszer történelemből húzták meg, az apja nagyon csalódott volt utána, „ijedtséget és elkeseredést láttam a szemében”, mesélte.

Ő úgy véli, csak magának köszönhette a bukást, egész egyszerűen lusta volt tanulni. Nyáron aztán nekifeszült a tananyagnak, a szülei egy magántanárt is fogadtak mellé, hogy segítsen a felkészülésben. A tananyagot előre felosztották, mindig meg volt adva, hogy egyik vagy másik tételt mikorra kell tudnia. Így a vakációja sem ment gallyra és a pótvizsga is simán meglett. Utólag úgy gondolja, hogy jó lecke volt, szerinte minden csak akarat és elszántság kérdése: „rám fért a fejmosás, de soha többé!”.

Ági egy fővárosi gimnáziumban dolgozik angoltanárként, de a munkaidején kívül évek óta vállal magántanítványokat is. Ő úgy látja, a bukások oka főleg a szülő oda nem figyelésében keresendő.

A pedagógusoknak munkaköri kötelessége írásban figyelmeztetni a szülőket, hogy gyerekük X vagy Y tárgyból bukásra áll. Az értesítőket a tanév negyedénél (november végén, december elején) és háromnegyedénél (április eleje) küldik ki a tanárok, és ott van még a félévi értesítő is. „Ennek ellenére sok szülő június végén megdöbbenve kérdezi, hogy a gyereke mégis miért bukott meg. Na, ilyenkor jön a ‘pikkel a tanár’-szlogen” – tette hozzá. Pedig az esetek többségében, ha a szülők időben segítséget kérnének vagy „csak esténként kikérdezik a törit vagy a memoritert”, akkor nem fajulna bukásig a történet.

A szorzótábla sem megy

De nemcsak a szülők nemtörődömsége jelenthet gondot. A diákok sokszor eleve hiányos tudással érkeznek a középiskolába. „A tanár ilyenkor széttárja a kezét, mondván, nem az ő feladata megtanítani a szorzótáblát.”

Sok kilencedikesnek még az alany-állítmány felismerése is gondot okoz, „így elég nehéz kötött szórendű nyelveket tanítani nekik” – sorolja a problémákat a nyelvtanár. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek többsége nem tud jegyzetelni és a hatékony tanulás mikéntjét sem tanulták meg, így nem csoda, ha nem tudják abszolválni a tanévet.

Nehéz megmondani, hogy mennyi idő szükséges egy sikeres pótvizsgához. Ági tapasztalatai szerint ez tantárgyanként is változhat, másrészt minden gyerek más; mások a hiányosságaik, és más tempóban képesek haladni az anyaggal, de mint elmondta, „az biztos, hogy 5-10 különóra nem lesz elég, hanem inkább 25, nyelvnél pedig legalább 60 szükséges”.

Ami sok, az sokk

„Hatalmas üzlet az árnyékoktatás” – mondta a nyári korrepetálásról Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke. A tarifákat böngészve megállapítható, hogy magántanárt fogadni bizony nem olcsó mulatság.

A matek- és angoltanárok nagy átlagban 2000-2500 forintot kérnek el egy 60 perces alkalomért, de nem ritka, hogy valaki ugyanazért az egy óráért 3500-3600 forintot számol fel. Könnyen kimatekozható, hogy az Ági által kalkulált 25-30 különóra akár 50-75 ezer forintot jelent a családi büdzsének, de ha nyelvről van szó, még durvább összegekkel lehet számolni.

Az MSZOE elnöke szerint a gyerekek felkészítése az iskolák feladata lenne, nem pedig a szülőké. Mégis, aki teheti, magántanárt fogad, mert az iskolák nyáron zárva vannak, pedig a törvények lehetővé teszik, hogy nyitva legyenek, mondta Keszei. Ezzel szemben az Oktatási Hivatal határozottan cáfolta, hogy az iskoláknak lennének bármiféle törvényben előírt kötelezettségeik. Vállalni vállalhatják a megbuktatott diák felkészítését, de ez egyik iskolának sem alapfeladata. Nyáron is csak akkor kötelesek nyitva tartani, ha pedagógiai programjuk azt szükségessé teszi.

A MSZOE elnöke arról is beszélt, hogy a tananyag nagysága sem a diákok, sem pedig a tanárok dolgát nem könnyíti meg, mert az „megtanulhatatlan és megtaníthatatlan”. Szerinte ezért is nonszensz, hogy a gyerekeknek két hónap alatt kell bepótolniuk azt, amit az iskolában 10 hónap alatt sem sikerült megtanulniuk. De maga a buktatás intézménye is problémás Keszei szerint, mert a gyakorlatban „kvázi fegyelmezési eszköz tanárok kezében, pedig nem szabadna, hogy az legyen”. Annak sem látja értelmét, ha már megbuktatják a diákokat, utána miért engednek át olyan sok diákot a pótvizsgán (2014-ben a pótvizsgázók 59 százaléka ment át). „Ez a magyar oktatási rendszer színvonalát minősíti” – mondta Keszei Sándor.

forrás: hvg.hu

 

Leave a Comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Ügyfélszolgálat